2011. szeptember 19., hétfő

Fromázsnap 2.

Salut!

Igen, tudom azt ígértem, hogy vasárnap van fromázsnap, azonban éjjel 2-re értem haza a hétvégi kirándulásról, amit Dénesnél töltöttem Montpellier-ben (arról is lesz hamarosan egy kis beszámoló).
No, de vissza a sajtokhoz. Ismét nincsenek képeim, úgy tűnik a sajtevő kezem gyorsabb a fényképkészítőnél...

1. Morbier

Sokunk egyik kedvence ez a tehéntejből készült féllágy sajt. Nevét Morbier faluról kapta, mely French-Comté tájegységben leledzik, ami Franciaország délkeleti részére esik, a svájci határtól nem messze.
Érdekessége a középen található fekete csík, melynek eredete a kövektező: a comté-t (a táj és Franciaország egyik legnépszerűbb sajtja) készítő parasztok az esti fejésből megmaradt tej elégtelen mennyisége miatt nem tudták az adott öntőformákat feltölteni. Félig töltötték őket, úgy préselték össze és a reggeli fejésből keletkező tejből rakták rá még egy másik felet. Hogy azonban az első sajtfél  felső felületére ne kerülhessen baktérium, hamuval szórták be azt. Ez a 17-18 században fa égetésével keletkezett hamuval történt, mostanság azonban növényekből kinyert szénnel dolgoznak. Ez utóbbi már csak is kizárólag tradíció, ugyanis már egy fejésből készítik ezt a sajtot is. A féllágy belsejét egy kemény réteg borítja, melyet a sajttal is fogyaszthatunk vagy levághatjuk. Francia szakértők szerint teljesen más ízharmóniát kölcsönöz a sajtnak, ha a "héjával" vagy anélkül esszük. Morbier kérge egy kicsit kemény, de rágható, ugyanakkor érződik rajta, hogy ezen a felületen bőven érintkezik a külvilággal. Nem ritkán éreztem a fogam alatt valami csikorgást, valószínűleg a hideg pince kőfelülete beépült a szervezetbe :)
A belseje ellenben lágy, kissé krémes; a szénréteg íztelen, ezért nem szól bele a picit fanyar utózamatba. Illata erőteljes, 2-3 hónap alatt éri el az "érettségét", és 45% körüli zsírtartalomra hízlalja magát.
Nagyon kellemes száraz magokkal, dióval, ezenkívül vörösborhoz ajánlják még, de egyszerűen magában is pompás.


Értékelés:
4.25 pont az ötből

2. Brebiou pur Brebis
Az első juhsajtunk a palettán (Brebis anyajuhot jelent franciául). A Pireneusok környékén tenyésztett juhok tejéből készül. Külseje kissé kemény (a belsejéhez képest), de ehető, ugyanakkor íztelen élmény. Belseje nagyon fehér, néhol kis lyukacskák találhatóak a sajtban. Friss, lágy, kicsit sós, picit fanyar ízvilágú. Zsírtartalma magas, 50%-ot elérő, mégse érezni annyira, mint egy tehéntejes sajton. Sajnos jobban nem tudom már leírni, mert nagyon hamar elfogyott:)
Valószínűleg nem véletlenül...

Értékelés: 4 pont az ötből


Hát, mára csak ennyi jutott, ettem még ezeken kívül sajtot Dénesnél, de azokból vennem kell még, hogy rendesen átmozgathassam őket a számban:)



2011. szeptember 11., vasárnap

Fromázsnap

Vasárnap ezután fromázsnap lesz! Legalábbis nálam. Persze, nem csak ezen a napon fogok sajtot enni, hanem ekkora időzítek egy posztot a heti sajt fogyasztásom ismertetéséről :) Remélem azért élvezhető lesz a szöveges bemutatója a "fromage mirage"-oknak:) Képeket ezekről nem csináltam, de tervezem hogy fényképekkel illusztrálva talán jobb lesz a hatás, addig is netről szedettekkel kell beérni.
1. Camembert
Mindenki ismeri. Leghíresebb francia sajt talán a világon. A normandiai falu, Camembert lakója Maria Harel receptúrája alapján készült el először 1791-ben.Szerzetesekkel a brie-hez hasonló sajtot szeretett volna készíteni, de egy kicsit más ízű sajt lett belőle. Állítólag III. Napoleón-nak is nagyon ízlett ezért támogatta ennek a sajtfajtának a készítését és terjesztését az országban és azon túl. Éppen ezért ekkoriban (19. század vége) került fadobozba az elkészült sajt, hogy tovább bírja a szállítást. Máig fadobozban lehet kapni a legkisebb és a nagyobb sajtokat is a polcokon. A camembert tehéntejből készül, az igazán eredeti Camembert de Normandie, pedig mindmáig pasztőrizálatlan tejből kell, hogy készüljön. Persze egyre inkább a baktérium mentesített alapanyagból indulnak ki a gyárak. Kis méretű (kb. 11cm-es átmérőjű) hengerekben öntik ki a tejet és hagyják, hogy az alvadás után dolgozzon a gomba (penicillium candidum) és megsózzák a sajtot. A teljes érlelés utolsó fázisa már a csomagolásban megy végbe, kb 21 nap kell a teljes sikerhez. Elég a történetéből, lássuk magát a sajtot (illetve Ti nem)! Lágy természetű állag a szokásos fehér penészbevonattal, íze a sózás miatt kissé sós (hoppá!), de semmi erőteljes. Nem nagy kedvencem a camembert, az otthoni bakonyi meg teljesen felejthető (akár más otthoni sajthoz képest is), de könnyen fogyasztható a közel 40%-os zsírtartalom ellenére is, nem fullaszt, nem tömít agyon. Baguette-tel jól megy, egy kis gyümölccsel remek kombinációt alkot (én almával probáltam). Mivel éppenhogy csak kissé sós, ezért tényleg sok mindenhez fogyasztható.
 Értékelése: 3.75 pont az 5-ből

2. St. Paulin Először trappisták által készített félkemény, 40% körüli zsírtartalmú sajt. Pasztörizált tehéntejből készül közel 4-5 hét alatt. Többet a készítésről nem találtam, de nem hiszem hogy túl izgalmas lenne. A sárga keményebb széle is ehető, nem lóg ki a sajt többi részének keménységétől és ízétől. Nem is félkemény, inkább a fél-lágy sajtokhoz (ha van ilyen) tudnám sorolni, mert a trappista sajtnál kicsit lágyabb, a szádban elolvad. Trappistához hasonló ízvilág, gyümölcs és ital mellé kiváló.
 Értékelése: 4 pont az 5-ből


3. Munster-géromé Hasonlóan a camembert-hez a tradíció szerint ez is pasztörizálatlan tehéntejből készült lágy sajt. Elzászi szerzetesek "műhelyéből" kelt életre ez a közel 45%-os zsírtartalommal és erőteljes illattal rendelkező fromage. Az elzászi Vosges és Munster körüli völgyekben legelő tehenek teje adja a különleges ízét a sajtnak. Ezt is kisebb hengerekben alvasztják és hagyják érni, közben rendszeresen mossák a sajtok felületét sós vízzel és végig fény nélküli helyen tartják, hogy a penészgomba nyugodtan dolgozhasson. 5 héttől 3 hónapig is eltarthat a folyamat a sajt méretétől függően. A felülete is már erősen zsíros, nyomot hagy a halványsárga színe; az egész sajt nagyon lágy, szoba hőmérsékleten kellemesen kenhető (ez a camembert-re is igaz, természetesen). Mondhatni bukéja van, a hűtőt már átjárta, és ha csak egy kicsit is van nyitva a hűtő mindenhol lehet érezni. Sósabb mint a camembert, de íze nem erőteljesebb, mégis sörrel is kiválóan elmegy, sóssága überel minden más ízt. Baguette és sonka, ill. erősebb aromájú italok (sörök, vörös borok) mellé jó kísérő. Értékelése: 4 pont az 5-ből

RePárizs

Igen valószínűleg sokan tudjátok, hogy ismét Párizsba vitt az élet (meg a Ericsson projekt-je). Lesznek városnézéses beszámolók is, de úgy gondoltam, hogy most inkább a gasztronómiai vonalon fogok erősíteni. Elsősorban a különböző sajtok körbejárásával, de egy-két tipikus francia étel elkészítésével is megizzasztom majd magamat, reméljük sikerrel :)